A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Kockázatértékelési dokumentációban kell mennyiségileg és minőségileg értékelnie a munkakörülmények, a munkaeszközök és a munkafolyamatok kockázatait. Munkavédelmi oktatásban kell részesítenie munkavállalóit, ahol kitér a munkavégzés szabályira, az egyéni védőeszközök használatára és a kockázatokra is. Minél nagyobb figyelmet fordít ezekre, annál kisebb az esélye egy munkabalesetnek, de még úgy is előfordulhat.

Ha bekövetkezett a munkabaleset, a sérülés súlyosságától függ annak költsége. Súlyos munkabaleset esetén számolnia kell a munkavédelmi hatóság vizsgálatával, aminek eredménye lehet egy munkavédelmi bírság, eszközök vagy tevékenység felfüggesztése, illetve különböző intézkedések megtétele, ami szintén költséges lehet.

Szintén a sérülés súlyosságától függ a munkanap kiesések száma, ami pár napot vagy akár hónapokat is jelenthet. Utóbbi egy mikro- vagy kisvállalkozás esetében szintén jelentős költséget jelenthet, hiszen gondoskodni kell a munkaerő pótlásáról (új munkavállaló felvétele és betanítása időigényes, cégen belüli átszervezés vagy a feladatok szétosztása pedig a hatékonyság csökkenéséhez vezet).

Fenti költségek mellett a munkáltatónak sok esetben kártérítést (pl. ruhakár, gyógyszerköltség, ápolást végző családtag keresetkiesése, sérelemdíj stb.) is kénytelen fizetni.

Ha ez nem lenne elég, pár év múlva az illetékes Kormányhivatal egy megtérítési eljárást indít, ahol a balesettel kapcsolatban vizsgálja munkáltató felelősségét és amennyiben megállapítja azt, az addig kifizetett táppénzt a munkáltatónak meg kell térítenie az állam felé.

Mindent összeadva egy másfél hónapos táppénzt eredményező munkabaleset a munkáltatónak több millió forintjába is kerülhet.

Magyarországon 2021-ben a baleseti táppénzek okozta kiadás, illetve közvetlen bevételkiesés összege megközelítően 21 milliárd forint volt.